Castor fiber

Az eurázsiai vagy európai vagy közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg Európában a védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományszáma növekvőben van, az ázsiai populációk azonban továbbra is veszélynek vannak kitéve.

 

Magyarországi előfordulása

Magyarország hódállománya a  19.század közepére a vadászata miatt kipusztult, de a 20. század utolsó évtizedében az ausztriai és magyar WWF együttműködésének eredményeképpen visszatelepítése megkezdődött a Duna ausztriai szakaszán. 1996 óta a Duna-Dráva és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásához, 2006 őszén pedig Hódmezővásárhelyen történt telepítés. 2007 őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávai szakaszán 25 példány szabadon engedése történt, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. 2004 óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a Zagyva mentén is megjelent, ami a hazai, jelenleg kb. 500 példányból álló populáció megerősödését jelzi. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja.

Alfajai

  • Castor fiber fiber
  • Castor fiber albicus
  • Castor fiber belorussicus
  • Castor fiber birulai
  • Castor fiber galliae
  • Castor fiber orientoeuropaeus
  • Castor fiber pohlei
  • Castor fiber tuvinicus
  • Castor fiber vistulanus

Megjelenése

Eurázsia legnagyobb rágcsálójának testtömege 20-33 kg, testhossza 75cm-től 1m-ig terjedhet, amihez 30-40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.

 

 

 

 

  

 

  

 

 

 

 

 

 

Életmódja

Hódok kidöntötte fák a Rábca mentén

 

Az európai hód kanadai rokonával ellentétben nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A lakóüreg átmérője kb. 50-80 centiméteres, itt 5-8 állat (egy szülőpár, a tavalyi és az idei alom) él. A család kisebb állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel jelölik ki. Vándorlásra táplálékszűke esetén kerülhet sor.

A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és -leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásrametszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.

A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szagmirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival veszélyre hívják fel a figyelmet.

Szaporodása

A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor. A kölykök az ivarérettség eléréséig, azaz mintegy két-két és fél évig szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15-17 évig is élhet.

 

Elterjedtsége

 

 

Védettsége

Az európai hód besorolása a Természetvédelmi Világszövetségnél rossz kilátású, mivel ázsiai populációi továbbra is visszaszorulóban vannak (például az 1969-ben leírt Castor fiber tuvunicus kihalófélben van, az 1929-ben felfedezett, szintén oroszországi elterjedésű Castor fiber pohlei pedig sebezhető.) Elsősorban a prémvadászat fenyegeti, régebben pézsmája is keresett cikk volt. Magyarországon 1988-óta védett, eszmei értéke 50 000 forint.

Oldalmenü
Naptár